Aki rep�lni tan�tja a ludakat Lappf�ldi t�rpeludakat tan�t rep�lni a Lufthansa n�met l�git�rsas�g t�bb pil�t�ja, hogy a madarak k�lt�z�s�kkor el tudj�k ker�lni a Baltikumot, ahol vad�sznak r�juk. A pil�t�k tulajdonk�ppen f�leg az �sit�l elt�r� �tvonalra akarj�k megtan�tani a ludakat, amelyeket a baltikumi vad�szat miatt kivesz�s fenyeget. �m ahhoz, hogy az �llatok k�vess�k a kis alkalmatoss�gon rep�l� embert, meg kell �ket tan�tani a g�ppel val� rep�l�sre. A t�rpeludak m�r a toj�sban is a kis rep�l�g�p motorj�nak zaj�t hallgatj�k, azt�n �jjel-nappal ember van a k�zel�kben, �s persze z�g a motor. A rep�l�si edz�sekn�l az ember cs�ralakban v�gz�d� sapk�t visel, n�gyk�zl�b cs�szik-m�szik a ludak k�z�tt �s karj�val csapdos, mintha sz�rny lenne. Egy id� m�lt�n a kis �llatok eg�szen term�szetesen k�vetik az embert, majd a kis rep�l�g�pet, el�bb a f�ld�n, majd a leveg�ben is. A t�rpel�d-projektben r�sztvev� h�t Lufthansa-pil�ta c�lja, hogy �vente sz�z kis �llatot neveljen �gy fel, �s vezessen el a Baltikum helyett a Keleti-tenger feletti, biztons�gos �tvonalon a lappf�ldi k�lt�helyekr�k a Rajn�hoz. Ha 400 t�rpel�d megtanulta az �j �tvonalat, ez m�r elegend� a fajta fennmarad�s�hoz, az els� k�lt�z�s �tvonala ugyanis beler�gz�dik az �llatokba, s Lappf�ldre m�r emberi seg�ts�g n�lk�l tal�lnak vissza, hogy ut�daikat �jra a biztons�gos �tvonalon a t�li sz�ll�shelyre vezess�k. Most ugyan �ppen finn �llatv�d�k r�sz�r�l fenyeget vesz�ly, mert azzal b�r�lj�k a projektet, hogy nem helyes elt�r�teni �si �tvonalukt�l az �llatokat. A n�met pil�t�k azonban folytatj�k a munk�t, mert �gy �t�lik meg: m�g mindig jobb elterelni a t�rpeludakat, mint hagyni �ket kipusztulni.