Vakvezető kutyák
Biztos sokan olvastátok az Emma meg én című könyvet, amely egy megható történet egy vak kislányról és hűséges fekete labrador vakvezető kutyájáról. A történet valós. Csak Magyarországon húszezer világtalan ember él, köztük gyermekek is. Sajnos a kiképzett vakvezető kutyák száma nem éri el a kétszázat sem.
Sok rászoruló ember életét könnyíti meg és teszi teljesebbé a vakvezető társ. Sokan így tudnak eljutni dolgozni, de vannak olyanok, akik a lakásból sem tudnának vakvezető társuk nélkül kilépni. A világtalanok számára a vakvezető kutyák révén lehetőség nyílik társas kapcsolatok létesítésére és ápolására, munkára, szórakozásra, egyszóval az életre.
A fizikai segítségen túl nem szabad megfeledkezni a vakvezető kutyák nyújtotta pozitív érzelmi hatásról sem. Ez különösen fontos, hiszen a beteg emberek könnyen sebezhetőnek, védtelennek, gyakran magányosnak érezhetik magukat. A kutyák nem tesznek különbséget beteg és egészséges ember között, nekik a gazdi, az gazdi, akit akár életük árán is megvédenek, támogatnak. A kutyák segíthetnek a világtalan embereknek igazi társra lelni, a hűség fogalmát tapasztalatból megismertetni. Segíthetnek a magány leküzdésében, értelmet adhatnak az életnek.
Vakvezetésre nem minden kutyafajta alkalmas. Leginkább a labrador retriever, a német juhászkutya és a golden retriever felel meg az elvárásoknak. A kutyákkal való foglalkozást már kölyökkorban el kell kezdeni. A 8-12 hetes kor a szocializáció legmeghatározóbb időszaka. Ilyenkor nagyon fogékonyak az állatok és ebben a korban kezdik elsajátítani az "élet szabályait" is. A vakvezetésre szánt kiskutya jó esetben ahhoz a családhoz kerül, ahol a későbbiekben segíteni fogja a gyengénlátó családtagot. A kutyák az első évben az alapvető engedelmességet, a szobatisztaságot és a városi, nyüzsgő élet szabályait tanulják meg. Egy éves korban kezdődik a komoly, szakemberek által végzett speciális kiképzés már a kutyaiskolában. A kiképzés során minden olyan helyzetet igyekeznek a kutyával megismertetni, melyekkel a későbbiekben találkozhat. A kiképzés során a kutyának meg kell tanulnia, hogy egy nála nagyobb élőlény van mellette, így csak olyan helyeken közlekedhet, ahol mindketten biztonságosan elférnek. Nagyon fontos az is, hogy a kutyák fajtársaikkal vagy más állatokkal (pl. macskákkal) ne foglalkozzanak, illetve ne szaladjanak egy utcára guruló labda után se. A vakvezető kutyáknak minden esetben higgadtnak kell maradniuk! Ez az egyik sarkalatos pontja a kiképzésnek.
Általában a kutyák 9-10 éves korukig teljesítenek szolgálatot. A "nyugdíjazás" időpontjánál figyelembe kell venni azt, hogy ezek az állatok fokozott igénybevételnek vannak kitéve, és napi 24 órás szolgálatot teljesítenek. Természetesen a vakvezető kutyákat rendszeresen állatorvosi vizsgálatnak is alávetik. A vakvezető kutyák világnapját április huszonhetedikén tartják. Ne feledkezzünk meg róluk!
Hazánkban a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségénél (http://mvgyosz.budapest.hu) lehet kérvényezni négylábú vakvezető társat. |